Ilyen egyszerű lenne?
Innen másoltam: http://w.blog.hu/2009/04/22/balfeneken?fullcommentlist=1#c5621517
A kapitalizmus a jelenlegi formajaban sajnos nem stabil, rendszeresen konjunktura majd recesszio koveti egymast.
Az egyik elkepzeles a rendszer stabilizalasara a penzrendszer gyokeres atalakítasa. Roviden es a reszletes elemzes igenye nelkul:
A jelenlegi adossagra epulo rendszer nem tarthato fenn, ami talan sokkal nagyobb problema, mint az alacsony eletszínvonal. Ma a toke altal felszívott penzt bankhitellel potoljak, mely tulajdonkeppen a jovoben beígert bevetelek erteke a jelenben szamszerusítve, amit a bankoknak joga van penz formajaban kiadni, majd kamatostul visszaszedni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kamatos kamatok miatt a hiteligeny is exponencionalisan no, a kamatokkal megnovelt hiteltartozasok csak megnovekedett gazdasagbol fizethetok ki.
Az alapjovedelem-rendszer egyik variacioja szerint a kormanyzat visszavenne a bankoktol a penzkibocsatas jogat - ld. banki fedezetrata rendszere - es kamatmentesen maga bocsatana ki a gazdasag szamara szukseges uj fizetoeszkozt. A kibocsatott mennyiseg annyi es csak annyi, amekkora kulonbseg az orszag ossztermeke es a vasarloknak kibocsatott osszjovedelem kozott van, azaz ami a teljes megtermelt - es elfogyasztando! - produktum szetosztasahoz elegendo vasarloerot potolja. Az alapjovedelmet tehat nem adoztatasbol teremtenek elo, hanem a hitelintezetek profitszerzesi jogait vonnak meg. (A kemenyebb elkepzelesek szerint a kamatot mint olyat teljesen betiltanak.) A kibocsatott uj penzbol alanyi jogon jarna mindenkinek (a fizetese melle, ha dolgozik) mivel az osszjovedelmekbol meg nem vasarolhato „felesleges” termekebol (pl. elelembol) valo reszesedes egyetemes emberi jog, akar a letfentartashoz szukseges vizhez vagy levegohoz valo jog.
Joval szerenyebb merteku volna a penz elszivargasa a gazdasagbol, es nem kellene a termelo rendszernek folyamatosan novekednie pusztan a stabilitas erdekeben. A toke tovabbra is novekedhetne azonban a termelesbol es kereskedelembol eredo haszonbol, es a termelesben dolgozok is kereshetnek differencialtan. Az ujraeloszto, nivellalo rendszert kiprobalta mar az emberiseg keleten, es tragikus kudarcot vallott. Egy emberi fajra szabott gazdasagi modellben muszaly tag teret adni a vagyonosodasnak es a vagyonosodasi versenynek, kulonben elvesz a motivacio, es a meglevo rendszer is osszeomlik. Az is fontos, hogy az arakat tovabbra is a piac szabalyozza - a kozponti arszabalyozas nyugaton bukott meg a gyakorlatban a 60-as evekben…
Ez elkepzeleshez sok ellenerv is tartozik, a legsulyosabb talan az inflacio veszelye. A rendszer nagyon tag teret ad a demagog osztogato politikai mozgalmaknak, melyek gyorsan extrem magas inflaciot tudnak gerjeszteni fedezet nelkul kiosztott penzekkel. Ha tul nagy a penzkibocsatas merteke, akkor az inflacio megeszi a dolgozok tobbletjovedelmet, így sulyosan karosítja a munkamoralt. (Ahogy egyebkent ma is tortenik, csak most a bankok tomik szamolatlanul az uj penzt a befektetesi alapokba…). De nem egyeztetheto ossze a szabad kulkereskedelemmel sem, igy csak zart - esetleg vilagmeretu egyseges - gazdasagban kepzelheto el.
Erdeklődőknek indulópontok:
mises.org/money.asp
- C. H. Douglas: Social Credit
- fractional reserve banking / banki fedezetráta
- iszlám bankrendszer
- tőkeáttétes tőzsdei kereskedelem
Egy kifejtes:
www.richardccook.com/articles.php
