A minap várakoztam a bankban ügyintézőre várva. Tőlem 3 ablakkal szólítottak két ügyfelet. Egy 25-30 körüli fiatalembert és (valószínűleg) az édesapját. A beszélgetés foszlányai eljutottak unatkozó fülembe:
Fiatalember (F): ... és akkor mit lehet tenni, hogy a hitelem törlesztőrészlete már 5-8 ezer forinttal több havonta, mint amire számítottam?
Ügyintéző (Ü): Át lehet váltani a svájci frankról más devizába, vagy forintra. Azért nem javasolnám az azonnal átváltást, mert most magas a frank árfolyama, és a forintkamatok sincsenek alacsonyan!
F: Értem. Dehát nem erről volt szó! Havi nyócezer?!?! (morogva pusmog apukájával) Egyébként meg nem kérek "hitelkártyát". Le szeretném mondani!
Ü: Természetesen, ahogy látom debit bankkártyáról van szó valójában. Máris kitölthetjük a nyomtatványt... addig is megkérdezhetem, hogy mi ennek az oka?
F: Persze. Már harmadszor hagyom el, és alkalmanként tízezerbe került a letiltás és a pótlás...
Itt magamban felcsuklottam: már harmincezret szórt el a srác, mert HÁROMSZOR ELHAGYTA a bankkártyáját?! Az ilyennek készpénzt se szabadna adni, nemhogy bankhitelt svájci frankban...
